MÁSFÉLÉVES CUKORFALATOM!:-)
Cserfes, okos, vicces, rendmániás, öntörvényű, makacs kis vadmalac voltál.
Hónapok óta hajtogattad már ha kaka vagy pipi ment a pelusba, magad alá markoltál ha ez megtörtént, mint Michael Jackson:-D
Baba korod óta gyűlölted ha koszos volt a kezed, nagy hümmögéssel letöröltetted azonnal.
Nem bírtad látni ha a szemembe lógott a hajam, azonnal igazgatnod kellett.
A kanapéra másztál villámgyorsan ha a ház előtt zajokat észleltél és vadul integettél a kinti népeknek. Ha nem figyeltek volna rád, kopogtál az ablakon.
A minap láttam éppen, hogy a házunkban lakó fiúnak ugrottál ingetegni, aki egy nagymotorral jár, mindíg betolja a kapubeállóba, ott leállítja és kiláncolja. Néztem miért lapátolsz már olyan régen, kisandítottam, és azt látom, hogy a nagydarab fiú, hóna alatt a bukósisakkal boldogan vigyorogva integet neked vissza vigyázz állásba, és nem mozdul. Ha nem mondom neked, hogy szerintem most már hagyd bemenni és gyere le az ablakból, valószínűleg még mindig integettek egymásnak:-))
Van vagy 16 fogad. Igazából sosem számoljuk, sok van és kész. Észre sem vesszük csak szaporodik:-))
Önálló vagy és még mindig ledöbbenek, hogy miket megértesz...
Pl. ha ilyen bonyolultul fogalmazok, hogy:
- Mina, le van csúszva a zoknid drágám, felhúznád?
Te lehajolsz, és felhúzod!
Ó-ÓÓÓÓ - mondanám ahogy Te szoktad... :-)

Make a Smilebox slideshow

"Messzi"mama és papa végre itthon jártak májusban. Egyik nap meglátogattak bennünket.
Nagyon érzékeny és félénk voltál, újra észrevehető volt a szeparációs szorongás.
Mamáékat webkamerán át boldogan, csevegve szoktad üdvözölni, bohóckodsz is nekik, mégis amikor face to face kerültél velük, hát egyfolytában rajtam vagy apán csüngve sírdogáltál.
Mama elárasztott az ajándékaival, sorban húzogatta elő a játékokat, ruhákat... de csak nem enyhültél. Tőlem már elfogadtad a babákat, szorítottad de engem is, majd belekékültek az ujjaid.
Aztán mama pogácsával kínált, NA ezzel kellett volna kezdeni, mert a kajára tétován megindultál:-)
Elmentünk egy borzalmas étterembe, majd séta egy cukrászdába, ahol minő véletlen... apukámmal és Klaudia húgomékkal találkoztunk. (A két nagyszülő életében másodszor találkozott itt. Először apa kórházi ágyának lábánál látták egymást, amikor néhány éve ki kellett venni a vakbelét.)
Nagyon vacak érzés volt, hogy a "Puszóka" papádon csüngve remegtél a másik papád közeledésétől. Fene vigye a távolságot, hogy alig látod őket, így mindig meg kell szoknod a találkozásnál a hangjukat, arcukat, gesztusaikat...
Amikor elindultunk a cukrászdából hazafelé, belefutottunk anyámba, akivel pedig először találkoztak.
Elvégre még csak 7 éve élek apukáddal... hova ez a nagy kapkodás nem?:-)))
/Ja, a képeken kitakartam az arcukat, mert az internetes naplóban nem akartak szerepet vállalni/

Ez az új hobbitok apával:-D
Miután látta, hogy boldogon belekucorogsz a kiürült dobozba, szépen drótozott rá húzót és a folyosón vandálkodtok hatalmas röhögéssel :-))

Mostanában leginkább erre várunk napközben.
Próbáltam, hogy beraklak délután az ágyadba és ahogy a nagykönyvben meg van írva bejárkálva lenyugtatlak ha bömbölve sztrájkolsz.
No, hát én bejárkáltam, mindíg nyújtva az időszakokat, feletted állva simogattalak, halkal dúdolva...
Aztán amikor már berekedve, leizzadva (úgy, hogy csöpögött a hajadról a víz) az ágyadat szétbontva rúgdostad körbe-körbe magad, próbálkoztam a beetetéssel.
Azaz hoztam a nyugi tápszert. Nem volt sikerem vele. Se tea, se kaja, se se se...
(A szomszéd néni másnap riadtan kérdezte mi volt Veled, majdnem becsöngetett annyira sajnált, tehát sejted mennyire kihúztam...)
Valami megváltozott. Az ölemben, a nyakamba kapaszkodva ájultál el.
Ezt megismételtem mégegyszer. Nem sikerült. Én nem kínozlak tovább úgy döntöttem.
Nem olyan sokáig leszel baba. És nem dől össze a világ, ha nem lesz nekünk nagykönyves délutáni alvásunk. Azóta igyekszünk babakocsiba rakni, és cirkálni veled, hogy abban aludj egyet.
Az sem egyszerű ügy... de jobb.
Néha azért a rajzfilm segít... mint itt is:-)

17 hónapos, talpig vagány csajom. Tele energiával, szeretettel, és akarattal.
Ha láttad, hogy tetszik nekünk valami, naná hogy ezerszer bemutattad.
Ahányszor megláttuk, ezt a zsebrevágott kezű lazulást, sírva röhögtünk, mert nem szimplán megálltál így, hanem sétáltál kőkemény mozgással és vissza-vissza sandítva nyugtáztad, hogy jó a műsor:-))

Egy kis balfék szülők, túlélő gyerekek videó:-)

Csak ide biggyesztem neked totálban is az egyik képet, mert szerintem megér egy misét:-)))

Szünet nélkül szövegelő, mindent lekoppintó angyalbubum. Mindenféléket mondtál már 17 hónaposan, és mindennap azon voltál, hogy újabb szavakkal bővítsd a szótáradat.

Tegnap felhívott apa - mert egy szemináriumon voltam, Ő pedig nagytakarítást csinált Veled a nyakában:-) -, hogy elmesélje mi történt a távollétemben.
Azt mondta könnyeket csaltál a szemébe, mert amikor a tisztítószerek között válogatott guggolva, hallotta amint Te hajtogatod a kis Donald hangodon, hogy: Apaaa...
Egyszercsak érezte, hogy a hátát lapogatod, megfordult és megkérdezte (angolul továbbra is szigorúan:-)) :
- Mi van kicsikém? Mit szeretnél?
Te átölelted, magadhoz húztad és azt mondtad neki:
- Szeretlek!
Megkérdezte (angolul) - mert azt hitte a füle csal -, jól hallotta-e, hogy azt mondtad "I love you"?
Erre Te újra csak magyarul nyomatékosítottad neki:
- Szeretlek! - és szorosan ölelgetve a kis tenyereddel finoman ütögetted a hátát, ahogy szeretgetni szoktál bennünket:-)

(Ezt a ruhácskát ma kaptad Erától, majdnem bepisiltünk mikor rád adtuk és illegetted magad benne, majd serényen tépted lefele:-)

Már nem olyan egyszerű Veled a séta, hogy betöltelek a kocsiba és uzsgyi.
Nagyon szeretsz kijönni menetközben és mellettem baktatni. Órákig képes lennél FLÁ-t szedegetni és szagolgatni, ejtőernyős pitypangot fújdogálni, bogarakat vakarászni, murvában ücsörögni és szórni, korlátokra és padokra mászni, hümmögve kérdezgetni mi micsoda, majd újra a trónusodból egrecíroztatni a cumisüvegért, Nyuszi úrért, bármiért:-)
Újabban a papától kapott csoda csajos pink motorodat is betuszkoljuk a babakocsi aljába, úgyhogy rendesen meg van buggyantva a járgány eszközökkel.
Ott figyel benne a motor, a labda, Nyuszi úr, az elmaradhatatlan esőponyva, a zsákod telerakva mindenféle földijóval, iszi-iszivel, nyamival, pelussal satöbbivel, anya könyveivel.
Őrület...

A legnagyobb és legerőszakosabb titkárnő :-)