Hetekig az volt a programom, hogy reggel felkeltem, megtapogattam a sajgó, dagadó melleimet, rohantam a wc-re pisilni – holott éjjel legalább 5-ször meg kellett látogatnom -, majd visszatámolyogtam az ágyba és ücsörögve próbáltam elterelni a figyelmemet a tömény hányingerről.
Gondolom a testem úgy jelzett Téged még az agyamnak, hogy egy idegen test van benne, amit ki kell vetnie magából. A fogmosás rémálommá vált. Ahogy a nagyörlőkhöz, neadjIsten a bölcsességfogaimhoz ért a kefe, azonnal görcsös, ordítós öklendezés következett be. Te ettől bekeményedtél a hasamban és én négykézláb próbáltam uralkodni ezen a rángógörcsön. Undorodtam illatoktól, és ízektől, amik előtte/d szinte a kedvenceim voltak.
Képtelen voltam a dolgok jó oldalát látni. Féltem Tőled… Sokat bőgtem és arrogánsan viselkedtem. Egy rúzsos pittbull lettem.

Az első riadalom után - ami részemről volt inkább földrengés, apa azonnal a termékenység istenének diadalittas ábrázatával volt képes fogadni az érkezésed hírét -, leültünk beszélgetni.
3 hetet adtunk magunknak mielőtt orvoshoz mentünk, hogy lássuk milyen erősen kapaszkodtál meg:-)
Abban mindketten szilárdan hittünk, hogy kislányunk lesz, aki bearanyozza az életünket majd.

2006.február 22-én megfogantál a puha, meleg kis fészkedben.
Március 10-én már sejtettem, hogy nem véletlenül "változott meg körülöttem a világ".
Berezeltem.
Eddig az egyetlen „életvédő” feladatom az volt, hogy hetente meglocsoljam a virágaimat, megetessem anyuék macskáját ha nyaralni mentek. Most pedig hirtelen itt egy kisbaba a hasamban, akit ki kell hordani, meg kell szülni, és aztán megoldani, hogy átvészelje a gyerekkorát egy ilyen lökött anya mellett.

2004.szeptembere
Először jártunk Jordániában. Beleszerettünk, tudtuk hogy itt, otthon vagyunk.
Következő év augusztusában szintén ott "találtuk magunkat":-))
Rengeteg barátunk él ott.
Itt kezdte el apa mondogatni nekem, hogy szeretne egy kisbabát...

Na jó, ez csak egy buta vicc volt:-))
Az arab országokhoz - sajnos - csak annyi közöm van, hogy imádom.
"Emlékszem", hogy éltem ott valaha.
Ezért is vagyok biztos abban, hogy Te kicsi gyémánt, sok időt fogsz eltölteni a közel-keleten velünk.

Igen-igen, Ő a Te apukád:-)) Ha tetszik, ha nem... Ez nem kívánságműsor Amina:-)
Hol is kezdjem?
Apukád, egy igazi kis Buddha. Elsősorban ezért választottam ŐT.
Ő minden, ami én nem vagyok.
Ugyanakkor sok minden vagyok én, ami Ő nem. Ezért is vagyunk elválaszthatatlanok.
Egy igazi idióta. SOHA nem fog felnőni, ez a Te nagy szerencséd drága pici lányunk.