Szóval rólam néhány sort.
Betöltöttem idén a 42-őt.
Mit gondolok erről? Idegen. Mert belül olyan 32 körül akadtam el. De nem zavar, csak nem tudom hova tenni. Amikor találkozom régi osztálytársakkal, barátokkal és látom milyen furán megváltoztak, akkor tudatosul csak, hogy valószínűleg ők is így látnak engem :-)
A korom sosem zavart, egész egyszerűen az tudatosult mostanában bennem, hogy nem lesz testvéred. Eddig sem terveztem :-), de most valahogy lezárult ez a nyitott kérdés.

Van viszont 6 unokatestvéred, nagyon sok :-) Akikkel mindennapos kapcsolatod van, Botond és Mirtill kisebbek nálad, ezért ők olyanok neked, mint a tesók.
Tartozom róluk is egy kis beszámolóval, hiszen az idő alatt született Mirtill is, míg a blogodat szüneteltettem. Ejtsünk szót most róluk...

..biztosan ezért vagyok retardált az utóbbi hetekben (hónapokban).
Nem gondoltam volna, hogy így megvisel már a rákészülés is.
Tisztában vagyok avval, hogy 12 éves korodig az én aurámban vagy, egyek vagyunk.
Ezért jól vigyázok az érzéseimre - noha ennél nehezebb feladat nincs számomra -.
Néhányszor elbőgtem magam az utóbbi napokban, amikor arra gondoltam, az én kicsikém egész nap távol lesz tőlem.
Nem segíthetek ha bánata van, nem osztozhatok az örömeiben, és egyáltalán... nem akkor ölelem át, amikor jól esik.

Mi egyébként is ölelkezős, folyton "kimondós" páros vagyunk.
Olyan sokszor előfordul, hogy az emberek ránk csodálkoznak, majd szóvá is teszik, milyen jó érzés volt hallani, amikor csak úgy oda fordulsz hozzám például a közértben és azt mondod: - Anya, szeretlek! Vagy: - Anya, olyan jó hogy születtél engem :-))
Mert amikor boldog vagy - és én ezt ebből tökéletesen érzem is -, kimondod.
És én is neked.
Boldog vagyok, hogy hozzánk jöttél, és segíteni fogok, hogy jól érezd magad a bőrödben mindig!

Szóval ovi. Igyekszem pozitív gondolatokkal bombázni magamat, véletlenül sem mondanék ki semmit, ami számomra nyomasztó ebben az élethelyzetben, nehogy felvedd az én terheimet.
Tudod mi segített a legtöbbet az utóbbi hónapokban nekem abban, hogy így gondolkodjak? A hellingeri családállítás. Fantasztikusan sokat adott...
Mesélek majd erről is.
Most csak egyszerűen : szeretlek, és azt akarom, hogy jól érezd a következő szerepedben is magadat, Te OVIS :-)

Tartozom egy kis magyarázattal ... :-D
Olyan belső utakat jártam, ami miatt felfüggesztettem az oldalad írását majdnem egy teljes évre.
Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy lefoglalt a "munkám" is, és igazán nagy fejtörést okozott, HOGYAN írjalak le, hogy értsd miért és mit imádtunk Benned olyan nagyon nagyon nagyon...
Sajnos sehogyan sem adja vissza az írott szó, AHOGYAN mondod a dolgokat.
Valahogy elment a kedvem is ezért. Nem tudtam, hogyan kell elmondanom... és még most sem tudom.
Imádunk. Fantasztikus kaland vagy számunkra!!!
Amikor már a sokadik levelet kaptam, hogy ne álljak le, mert nekik - számunkra idegen embereknek - nagyon sokat jelent, hogy bennünket, a mi életünket olvashatja, nyomon követheti, elgondolkodtam.
Azon, hogy akarom-e valóban, hogy ország-világ részese legyen az életednek/életünknek, valamint azon, hogy bizony felelős lettem azokért "akiket megszelídítettem" :-))))
Rám szoktak egy jó páran, én pedig egy huszárvágással elveszem az örömüket, mert nekik ez az :-)
Mint egy szappanopera.
Még Dél-afrikából is kaptam levelet. Sőt Ghánából, akik a google fordítóprogramjával olvasnak Rólad...
(Kiváncsi vagyok mi a répát fog a fordítóprogram kiadni a számottevő szlengemre :-)))

Szóval... Atyaisten... nem kis döntés volt, hogy folytatom.
Tudod, igaz hogy Rólad írok, de nem hagyhatom ki magamat/magunkat sem.
És az én életem valóságos hullámvasút volt ezalatt, rengeteg - számomra - fontos embert ismertem meg, és hatalmas kalandokban volt részem ezen a belső utazáson.
TE... TE drága kicsi lány, aki engem/minket választottál, az én puzzle-m legfontosabb darabja vagy és leszel. Ez nem csupán hús és vér kapocs... de nem ám!
Sokkal de sokkal több.
Holnap leülök és megpróbálom a lehetetlent - emlékezni 1 évre visszamenőleg -.

Én nem is tudtam, hogy 2 évesen már így várják az embergyerekek a Mikulást!:-)
Ez valami csoda volt.
Este nagy gondosan felraktuk a csizmádat az ablakpárkányra és miután izgatottan megtárgyaltuk mi fog történni vele, elaludtál.
Reggel, a legnagyobb torzonborz - köztünk szólva Dumber - frizurával kiabáltad az ágyadból, hogy "Boldog Mikulást!":-D
Kivettünk az ágyból, majd letettünk a földre a párkány alá. Toporogva kérdezgetted hol a Mikulás:)
Leemeltük neked a csizmácskát és Te boldogan leltároztad mit hozott a jó gyereknek a nagyszakállú. Elénekeltük az összes karácsonyi dalunkat, majd amikor minden előkerült, rámartál egy nagy csoki Mikulásra és felkiáltottál:
- I néninek is! - I néninek hívod Irénke nénit a szomszédban.
Átkopogtunk hát I nénihez, aki ajtót nyitott, te pedig "Boldog Mikulást" kiáltva átadtad az ajándékodat. Nagy volt az öröm.
Néhány perc múlva nálunk is csöngettek. I néni hozta neked, amit neki hozott éjjel a kéményen át valaki:-)
Nagyon vidám volt...
A Télapóval amúgy volt egy face to face találkozásod is a karácsonyt megelőzően...

P.S. Amikor ezt a slide-ot csináltam, akkor jöttem rá egyszersmindenkorra, hogy mit is jelent a szótáradban az ÓBELE szó.
Oly sokszor elmondtad és mi mindig "leráztunk" ha nem értettük a szövegkörnyezetből mi a fene ez...
Megláttad a fenti képet és azt kérdezted:
- Anya, mit csinál az Óbele? (Ehhh, a HÓEMBER)

November végén sikerült jegyet szereznünk egy Müller Péter író-olvasó estre.
Aki egy kicsit is ismer, jól tudja mit jelentett ez nekem:-)
Számomra Ő olyan, mintha már életekkel ezelőtt ismertem volna.
És mivel hiszek a reinkarnációban, ez egyáltalán nem zárható ki.
Végtelen szeretet van Bennem iránta. Az írásai tiszták és olyanok, mintha csak emlékeztetnének arra, amit elfelejtettem, vagy nem tudtam ilyen gyönyörűen megfogalmazni.
Fantasztikus élmény volt számomra. Ott volt apukád, Anna, Viki és Nóri is.
(Ez azért volt fura, mert Viki az én testvérem. Anna - a legjobb barátnőm -, a volt felesége. Nóri pedig a mostani élettársa:-))
Szóval azt hiszem aki ott volt, ugyanúgy feltöltődött, elvarázsolódott ahogyan én is.
Egy érdekes epizód, ami ezt követte.
Decemberben szörfölgettem a neten. (Aki próbált már jegyet szerezni a Lélekszínpadra, ami Müller Péter önálló, beszélgetős estje, az jól tudja, hogy nevetséges próbálkozás szokott lenni...)
Nos, rákattintottam a Madách Színház lapjára, és keresgéltem mikor lesz januárban Lélekszínpad.
Anna toppant be hozzám közben.
Láttam, hogy még 3 hét, gondoltam felhívom a színházat, hogy megtudjam mikortól foglalható rá a jegy.
- Éppen ma kezdtük el árusítani rá a jegyeket. Fusson be valaki, mert félretenni nem tudunk rá, személyesen kell bejönni érte, és vészesen fogy, lehet hogy félórán belül elviszik az összeset! - mondta a pénztáros.
Azonnal elmondtam Annának amit hallottam.
Anna felhívta Ákost - a kedvesét -, aki éppen a városból jött hazafelé:
- Messze vagy az Erzsébet körúttól?
- Nem, 10 percre onnan.
- Van nálad pénz?
- Van, 4.000 ft.
- 2 jegyért beszaladnál a Madáchba? Éppen annyiba kerül...
Hát, így jutottunk el januárban a Lélekszínpadára.

Egy idézet tőle, amit nagyon szeretek:
"Minek örüljek?" – kérded.
Annak, hogy élsz, hogy vagy, hogy halhatatlan vagy. Annak, hogy jólesik a friss víz, a kenyér, az eső és a meleg nap. És a hó, és a jég, és annak, hogy erős vagy, és ha holnap mindenedet elsodorja az ár, akkor is képes vagy összeszedni magad. Ha kell, a semmiből. Annak, hogy a végtelen égbolt van a fejed felett - és azon túl, amit szemmel már nem látsz, ott a hazád.

Ezt a képet kiemeltem a születésnapos sorozatból, mert annyira TE vagy.
Igazi kis pillangó..., szép és szabad.
Álljon itt Neked az egyik nagyon tehetséges barátnőmtől Linseytől megismert gondolat a nagy Stephen King tollából:

Amikor együtt vagyunk, az olyan
mint a napfény, mint a levegő.
Könnyed és kristálytiszta.
Olyan, hogy erősebbnek érzi magát tőle
az ember.
Ha együtt vagyunk, akkor más ember vagyok.
Egy jobb ember. Tudom, hogy az.
Látom magam a szemében,
ahogy megváltozom.

Hogy ne szeretném.
A lényem egy darabja, már akkoris az volt,
amikor még nem is tudtam, hogy létezik.

Eljött hát a második szülinapod!
Nagyon élménydúsan alakult, ugyanis első, és legnagyobb barátnőd, Erika jött meg a gyönyörű "princess"-el. Egy Barbiet kaptál tőle, méghozzá tündért.
Volt öröm, imádod fésülni a hosszú haját, betalált nálad Era.
Mivel két unokatestvérednek is majdnem egyidőben van veled a szülinapja, együtt tartottuk nektek másnap a bulit.
Ingrid és Rebeka (6 és 1 évesek voltak).
Nagyon sok és okos ajándék talált gazdára.
Hozzánk jöttek át Sacikával együtt. Te már tűkön ülve vártad a sereget és alig bírtál magaddal annyira osztottad volna az ajándékokat:-)
Nagyon édesek voltatok mindannyian!
Majd hétvégén Annáékhoz mentünk át, ott is megünnepeltünk kis bestia :-)
Anna hozott neked Ausztriából egy kis "Fruttit".
Frutti a 4 kutyusuk közül a legkisebb. Édes, igazi baba kutya még.
Kaptál tőle egy ugató, pórázon vontatható játék Fruttit :-)
Mondanom se kell, imádod.

Az esti rituálé:
9 körül Te magad kéred a pancsit.
Megcsináljuk a vizet közösen, amibe bezúdítod a barátaidat.
Ezidő szerint mondjuk úgy, tele van a kád velük.
Ha apával rendezed ezt, sokszor együtt fürödtök, aminek egy nagy bohóckodás, éneklős, fröcskölős heppening lesz a vége.
Kiszeded az állataidat, kiveszlek majd lekapcsolod a villanyt, elbúcsúzva tőlük.
A tápszered már az ágyad mellett figyel melegen.
Az pelenkázón jön a második felvonás. A rendező Te vagy.
Amint megtöröltelek, kiveteted magad alól a fürdőlepedőt, felöltözünk, TE kiveszed a fésűt (jaj nekem ha megelőzlek!), a kezembe adod, és várod, hogy szép legyél:-)
Ezután jön a puszi. Nem akárhogy...
Száj-arc-szemek-homlok-orr-száj..., majd ugyanez Erikával vagy apával (aki éppen itt van:-))
- Jó étvágyat, aztán Jó éjszakát, szép álmokat drágám!
- Jó éjszakát anyuka - és boldogan mosolyogva terülsz el az ágyadban.
ÉN adhatom oda a cumisüveget, soha nem más.
Egyenlőre benne vagyok a hülyeségeidben, ha valami lefáraszt azt beszüntetem:-)
Kiszűröd - közben levagyok parancsolva a székbe - "Anya csücsül a székébe" vezényszóval.
Ide ülök a gép elé és várom, hogy kiadd az üveget nekem.
Ezután van, hogy odahívsz "Anya idecsücsül" paranccsal, de van hogy maradhatok a székben :-)
Félálomban még: - Anya! Békák, kakas, cica!
Ez azt jelenti, hogy a szivacsodat és a száradásra ítélt fürdőállataidat be kell hozni a radiátorra, hogy ők is megszáradjanak.
Majd elalszol, reggel 10 körül ébredsz először.
Hű, ez leírva is sok:-)
De olyan állati aranyos vagy..., soha nem adnám semmiért ezt a terrort :-)))

/Gondoltam ezt elsunyizom, de inkább mégis leírom. Kicsit meggondolatlanul jár néha a pofám. Ez azt jelenti, hogy nekem vicces amikor üldözlek és vicsorítva az imádattól azt kiabálom például: - Gyere ide, Te gyönyörű Ribancom!
Ühüm, a napokban megláttad a fotódat a hűtőn, amin a kádban ülsz vizes hajjal, rámutattál a következő mondat kíséretében: - Anya! Ribanc pancsizik! .... Jézusom.... no comment. /

No, tessék!
Itt van megzenésítve a ROBITUSZIN...

Szerinted a hajad nem katicabogár, hanem SACIKABOGÁR.
Igy kéred a két copfot ugyanis...
- Anya! Aminának kell Sacikabogár... - mutatsz a kobakodra.